„Gyakran mondják nekem: – Nem tudom, hogy csinálod. – Azt felelem: sehogy. Nem határozom el, hogy reggel felébredek. Csak felébredek. Aztán egyik lábamat a másik elé teszem, mivel nincs más megoldás. Akár tetszik, akár nem, az életem folytatódik, és elhatároztam, hogy részt veszek benne.”
A gyásszal mindig nehéz megküzdeni. Sokan nem tudnak szabadulni a végtelen szomorúságtól, letargiába esnek, vagy reménytelen dühöt és keserűséget éreznek szerettük elvesztése miatt. Mindezt gyakran az idő sem gyógyítja. David Kessler mégis amellett érvel, hogy a gyász ismert szakaszain – a tagadáson, a haragon, az alkudozáson, a depresszión és az elfogadáson – túl várhat ránk egy hatodik stáció, amely az értelemadás révén békésebb és reményteljesebb tapasztalattá alakíthatja a veszteségünket. Az értelem megtalálása segít megérteni a gyászt, vagy ahogy a szerző fogalmaz: ez az a szakasz, ahol általában a gyógyulás lakik.
A neves amerikai gyászszakértőt személyes tragédiája sarkallta ismét az írásra: néhány éve elveszítette huszonegy esztendős nevelt fiát. Könyve így egyszerre bölcs meglátásokkal és tanulságos történetekkel teli szakmai útmutató, ugyanakkor mélyen személyes gyászfeldolgozás is, amely minden veszteséggel küzdő embernek segítségére lehet.
David Kessler (1959) a világ egyik legismertebb gyászszakértője. Elvonulásain évtizedek óta foglalkozik gyászolókkal, emellett orvosoknak, ápolóknak, rendőröknek és elsősegélynyújtóknak tart workshopokat és beszélgetéseket az élet végéről, a traumáról és a gyászról. David emellett a Los Angeles-i rendőrség traumacsapatának tartalékos tisztje, és önkéntesként tagja a Vöröskereszt egyik katasztrófacsapatának is. Eddig hat könyvet írt, köztük kettőt társszerzőként mentorával, a világhírű svájci pszichiáterrel, Elisabeth Kübler-Rosszal, a halálközeli kutatások úttörőjével. A gyászolók millióinak felbecsülhetetlen támaszt nyújtó grief.com megalapítója.
